Lehetne még tovább vizsgálni, hogy Elm vajon hányszor ment át a félpályán vagy hogy Mikael Olsson-ról hangos röhögés kíséretében tett-e le végleg a korábban érdeklődő Chelsea, amikor arra lettek figyelmesek, hogy egy Jarmalenko nevű faszit nem tud megállítani. De nekünk már előre kell tekinteni. Az ángliusok elleni feltöltődést pedig mi sem szolgálhatja jobban, mint ha a válogatott kimegy a leglelkesebb szurkolóinkhoz, élvezi a szeretetüket, erőt merít az odaadásukból.
Gyakran elhangzik a vád, hogy a skandináv szurkolók úgy viselkednek, mintha grillezni mennének a meccsre, de ez persze nálunk koránt sincs így. Bármikor hozunk mi is tízezer spiccesebb bokszbajnokot, csak nekünk kijárnak a minőségi csöcsmacáink is. Mondhatni tökéletes az összhang, kikért akartok gólokat rúgni, ha nem értünk?
Lesz minden: csúcsra járatott tömeg, piró (jó,ez lehet, hogy az Eb-n nem fog menni, de soha ne mondd, hogy soha), sálazás, bulák, hangulat, mit kívánhatna még az egyszeri futballista - azonnal kapjátok össze magatokat!
