Az ukránok olyanok nekünk, mint a szeretetreméltó, de a szipuzástól kissé visszamaradott unokatestvér. Hosszú közös történelmünk van, gyakorlatilag alig múlt el évszázad, hogy ne próbálgattuk volna nekik tanítgatni, hogy hogyan kell főzni, házat építeni, lengyeleket hentelni, ruszkikat baszni, persze nyilván végig piáláson járt az eszük, aztán a vége az lett, hogy hagyták magukat beolvasztani a Szovjetunióba. Mára arra redukálódott a kapcsolat, hogy a kivételezettek most ikeás nejlonszatyorban hordják haza estére a gázt, a többiek meg az autópályának nevezett nyiladékok mellett árulhatják abból a radioaktív medvehagymát. De azért is vagyunk itt, hogy ilyenkor segítsünk, most például megtanítjuk majd őket fotballozni.

Hogy csak a legfőbb okokat vegyük elő, amiért magabiztosak lehetünk:

• A teljes támadószekciónktól a világon bármelyik csapat összefoshatja magát. Most teljes a gárda.
• Biztos, hogy a hazaiakat fogja tolni a bíró, de azért egy IFA-nyi Prilukiért még az nb1-ben se fújnak be egynél több jogtalan tizit, annyit meg még simán megbírunk.
• Az ukránoktól úgyis hárman lebuknak majd dopping miatt, köztük a kapus
• A lelátón mindenki szőke lesz, sárga mezben, az olcsó vodkától keletkező szájszag nehezen megkülönböztethető a minőségitől, szóval bent mindkét fél hazai pályán érezheti majd magát.
• Egyszerűen tökösebbek vagyunk. Ibrahimovic pont most nyilatkozta azt a szerencsétlen noname alkoholistákról, hogy: „Az ukránoknál nincs kiemelkedő sztár. Hiszen mindegyikük sztárjátékos.” Hát nem imádnivalóan pofátlan ez a fiú?

Ki a fasza gyerek? Te vagy a fasza gyerek Zlatan, a hétéves Elias is tudja. Más véleményt itt lehet olvasni.